Magamról

Helló. Azért csináltam ezt a blogot, hogy a hozzám hasonlók akik szeretnek olvasni és van, hogy a netről töltenek le könyveket. Azoknak megkönnyítsem a dolgát, és ha valaki kíváncsi rá annak bemutassam és elmondhassam a véleményemet az eddig olvasott könyvekről. Akinek kérdése van egy-egy könyvel kapcsolatban az az e-mailomon tud elérni.(konyvpolc23@gmail.com) Bár ezt elég sok helyen feltüntettem azt hiszem. :) Ut.: Szívesen fogadok könyvajánlásokat, hogy szerintetek mit olvassak el. És a bármilyen fomátumban elküldött könyveket is. :D

.

.

2014. augusztus 16., szombat

Emily March


  • Kolibri-tó (Eternity Springs 2.)




Leírás:

Üdvözöljük ismét Eternity Springsben, a Sziklás-hegység vidékén megbúvó varázserejű kisvárosban!
Az Angyalszárnyak olvasói már jól ismerik, miben is rejlik e varázserő, amelyre A Kolibri-tó történetében Sage Anderson és Colt Rafferty sorsa az újabb bizonyíték. A fájdalmas emlékektől gyötört orvosnő és a gyerekkori nyaralásai színhelyén menedéket kereső férfi külön-külön képtelenek volnának rémálmaikat kordában tartani, ehhez csak egymásra találásuk adhat esélyt – no meg Eternity Springs, a hely szelleme.

***

Hát ez a könyv aztán tényleg letaglózza az embert. (ez most jó értelemben mondom)
Bár nem a vidám, mulatságos kategóriába sorolható, szerintem fantasztikus könyv.
Van ebben minden, szerelem, dráma , hit, rejtély, remény... - és még sorolhatnám.
De az ami igazán megfogott az a stílus, ahogy az írónő a történetet kikerekíti. :)

Valójában az ilyen könyv nem az én világom, pontosabban megfogalmazva ritka az a pillanat amikor egy hasonló könyvet veszek a kezembe. Valószínűleg azért mert eléggé kimerít a folytonos dráma a  könyvben.
Viszont időnként szükség van drámára is. :) - ez könyv pedig tele van vele.

Maga a történet nem egy Oscar díjas alkotás, de amit ebbe az írónő belesűrített az a lényeg.
Engem nagyon lenyűgözött a stílusa ahogy az emberek személyiségét mutatja be. Mindegyiknek meg van a maga problémája személyiségének egyedisége, és nem érzem egyikükben sem a sablonosságot.

A két főszereplő stílusa és kapcsolata kicsit rendhagyó volt. Ugyanis azt éreztem hogy Cholt ad (jelképesen és fizikailag is értve)  Sage pedig elfogadja vagy éppen elutasítja a segítséget. Komolyon miközben olvastam sokszor bele tudtam volna rúgni a fenekébe. Egyszerűen fárasztó tud lenni az állandó huzavona. 
Persze sajnáltam is a nőt, hogy szörnyűségeken kellett keresztülmennie, és most szenved miattuk. De ez volt hogy nem jutott el hozzám mikor olvastam.
Ami szerintem mesteri volt ebben a könyvben az a késleltetés, ahogy fokozatosan kiderül az igazság Sage problémájáról. Az írónő mindig odahint az olvasó elé egy kis darab információt,és mikor már elbízza magát az ember hogy végre megtudja az igazat, akkor visszavonulót fúj. Egyszerűen a főszereplője szájába adja a szavakat arról hogy nem képes megmondani és kész. - Továbbra is fennmarad az ember érdeklődése, sőt fokozza a kíváncsiságát. És ez egészen így megy majdhogynem a könyv végéig. 
Most mondhatnám hogy ez szerintem rossz volt a könyvben, vagy hasonló- de nem tudom, én úgy vagyok vele, hogy bár bosszantó mégis csak az a történet egyik csúcspontja. (szerintem legalább is.) 

A másik ami szerintem szintén bosszantó de nagyon jó ebben a könyvben, az az hogy hogyan lehet több szempontból nézni egy- egy szereplőt vagy helyzetet. Ezzel elérve az hogy egyik szemszögből szánjak egy szereplőt, de a másikból nézve megvessem, rosszat akarjak neki.   - Na hát ebben a könyvben rengeteg ilyen van. Sokszor volt, hogy el kellet gondolkoznom rajta.  Példának fel lehet rá hozni azt a részt amikor felbukkan Sage nővére, Rose.  
Kezdetben szerettem volna megfojtani azt a nőt, mert kegyetlenül bánt a húgával. És szerintem nem érdemelte meg. Aztán kiderül, hogy rákos. Na mondom oké, most már utálni nem lehet hiszen beteg.
Majd következik, hogy valójában Sage a hibás, mert nem bírta elviselni azt a tényt hogy a nővére rákos, és ezért elfutott. És még sorolhatnám. 
A lényeg az, hogy ami nagyon jó ebben a könyvben szerintem az, hogy több oldalról vizsgál meg történeteket, embereket, és jól összekuszálja a dolgokat. Amivel egy igen izgalmas rejtvényt fabrikál az olvasónak. :)

Sage egy erős, de most összetört személyiség, szüksége van egy támasztékra aki segíti, ez Chol.
Bár bizonyos szintig csodáltam Saget, e mellett sokszor megfordult a fejemben, hogy egyszerüen nem csak gyáva-e. Viszont a könyv vége megcáfolt benne, hogy az lenne. Szerettem mint szereplőt, de nem ő volt a kedvencem.

Chol, hát ő meg túl nyomulós volt ami azt illeti. Bár ezt lehetett érezni nem volt látványosan az, ha csak meg nem vádolta a nyomulással Sage. Igazából egy szinte teljesen önzetlen pasi, ami arra enged következtetni, hogy ilyen nincs is. De hát a könyvekben minden megtörténhet. :)
Tökre tetszett, hogy ennyire önzetlen volt, a gesztusai amivel Sagenek szerzett örömet, és még sorolhatnám...
Az pedig amikor egy pillanatra, elvakult az érzelmeitől és hibáztatni kezdte Saget még talán jogosnak is gondoltam, így az sem zavart vele kapcsolatban.
Én őt mondanám a kedvenc szereplőmnek, bár nagy valószínűséggel csak azért mert a majdnem álom pasi megtestesítője. :P


Ha szereted a drámai helyzeteket, akkor olvassad el, de komolyan. :)







2014. augusztus 12., kedd

Katee Roberts

  • Rossz ágy, jó pasi



 Leírás:
Elle Walser pedáns és hozzáértő művészeti koordinátor, ám a csábítás nem az erőssége. Már hónapok óta próbálja meghódítani a főnökét, de hiába. Ráadásul az anyja állandóan össze akarja boronálni mindenféle „jó partival”. Elle kétségbeesésében briliánsnak ígérkező tervet kovácsol: vásárol néhány dögös fehérneműt, és bemászik a főnöke ágyába. A számításába azonban hiba csúszik… véletlenül egy szexi idegent csábít el.
Az éjszaka császárának, Gabe Schultznak nem sok hiányzott, hogy élete legjobb szexuális élményében legyen része. Milyen kár, hogy az izgalmas, forróvérű szőke összetévesztette Gabe-et a bátyjával, és lelépett, mielőtt befejezhették volna, amit elkezdtek. Bár a nő sznobériája igencsak lehangolta, Gabe nem az a fickó, aki feladja, ha valamit el akar érni. És ő Elle-t akarja. A kérdés csak az: van-e esélye rá?

***

Hát ez igazából egy lájtos kis  történet. Egy félresikerült  tervről mely következtében két egymástól nem is távol álló ember megtalálja a boldogságot. Valójában úgy vagyok ezzel a könyvel, hogy másra számítottam az elején, viszont nem csalódtam a könyv végén. :) 
Tudom hogy fura, így megfogalmazva, de ez a helyzet. 
Valahogy kevésbé "aranyos" vagy ha úgy jobban tetszik sziporkázó szereplőket vártam, de másképp alakult. Ami nem feltétlenül rossz, sőt azt kell mondanom, hogy ezzel a felállással jobb is. 
Gabe akiről azt gondoltam, hogy egy nagy macsó irányító személyiség lesz, ( hát nem tévedtem) de valahogy a könyv olvasása közben arra kellett rájönnöm, hogy talán nem olyan nagy macsó mint amilyennek a történet elején látszik.
A csaj aki pedig olyan szégyenlősnek vagy bizonytalannak tűnt nem is olyan kis nyuszi. :) Ami persze nagyon tetszett. :P  - Miért is ne? Hiszen én is csajból vagyok, és jó egy olyan nőről olvani aki megtalálja az önbizalmát. De most elkanyarodtam valódi mondanivalómtól, mert valójában nem ez a könyv mondani valója.-  Bár ez sem lenne rossz következtetés. 
A lényeg az hogy a szerplőknek rá kell jönniük, hogy véletlenekből is lehetnek csodás dolgok. És hogy előbb vagy utóbb fel kell  válalnia magát az embernek. Ha nem is tejesen, de egy bizonyos szintig biztosan. Így fejlődünk, és találjuk meg könnyebben a boldogságot. :)
De mielőtt elkezdenék is filozofálni inkább elmondom, hogy senki se várjon nagy durranásra ettől a könyvtől. Ezt most úgy értem, hogy nem egy bestseller. De egy unalmas délután mikor nincsen más dolga az embernek, akkor nyugodtan fellapozhatja, és adva van egy kellemes időtöltés. :D



LETÖLTÉS

2014. augusztus 9., szombat

Becca Fitzpatrick



Csitt csitt soroza


Nekem ez a sorozat volt a bevezető a fantasy könyvek világába. Kezdetben nagyon tetszett viszont így visszatekintve, már egy kicsit ellaposodott számomra a történet. De ez nem azt jelenti hogy első elolvasásra nem lenne izgalmas. :)
Azt tudnám mondani hogy a részek közti különbség eléggé ingadozó. - az elő rész ugyan is nagyon tetszett. Tökéletes bevezetője egy aranyos, romantikus és fantasztikus sorozatnak. 

A második résszel vagyok a legkevésbé megelégedve. Mivel mindenki csak szenved egészen a könyv utolsó két fejezetéig. (Ugyan nem olvastam el ezt a részt, de beleolvastam, és csak a nyűglődésről szól. Hogy megvédje Folt a csajt, ezért távol tartja magától, sőt az "ellenségével" jön össze.) - Egyszerűen szánalmas, és elrontja az ember kedvét attól, hogy tovább olvassa, mert fenn áll a veszélyen hogy hasonló lesz a következő rész is. - Na persze a végén minden jól alakul, mármint a szerelmesek között.........  Na de itt jön a  nagybetűs DE: és "elszakítják" őket egymástól.-.-  Na erre azt mondom hogy még egy csöpögős és érthetetlen opera is jobb lenne helyette.  Na de mindegy a többi rész kárpótol e helyett a "rettenet" helyett.

A harmadik része egész jó volt. Jól fel volt vezetve Nora visszaemlékezése, Folt dilemmája, és egyáltalán a dolgok visszatérése a normál kerékvágásba. És mellette még egy csomó minden kiderül Nefilin fajról. Ami eddig hiányzott számomra. 

A negyedik részre szerintem azt lehet mondani, hogy a tökéletes lezárás. Szerintem az nagyon hó volt benne, hogy boldog véggel zár(Az különösen tetszett, hogy a végén az írónő feloldotta Foltot az érzéketlenség alól, így egy boldog logikus lezárást adott a könyvnek. Jó volt, hogy csak a végén adta meg az írónő ezt a teóriát, mert ezzel érdekesebbé varázsolta a könyvben lévő eseményeket is.).
Viszont maradnak nyitva bizonyos kérdéseket az olvasó előtt. Mint például, hogy Nora miképp fog öregedni. Véglegesen el tűnt- e földről a gonosz mágia. (ehhez hasonlók)
Összességében azt mondom hogy ez egy jó sorozat, bár szívem szerint a második részét nem számítanám bele, de hát ilyen is kell. (sajnos)
(Tudom hogy nagyon lehúztam a második részt, aki szereti annak utólag is bocs a kirohanásomért.)

                     Értékelés:

                       






  • Csitt Csitt

Leírás:

EGY SZENT ESKÜ. EGY BUKOTT ANGYAL. EGY TILTOTT SZERELEM. A romantika nem szerepelt Nora Grey tervei között. Az iskolában egy sráchoz sem vonzódott különösebben, akármennyire is próbálta erőltetni legjobb barátnője, Vee. Aztán feltűnt Folt. Simulékony mosolyával és tekintetével, amivel mintha a lány veséjébe látna, Folt legjobb belátása ellenére is vonzza Norát. Azonban néhány rémisztő találkozás után Nora már nem tudja, kiben bízzon. Úgy tűnik, Folt mindenhol ott van, ahol ő is, és többet tud róla, mint a legközelebbi barátai. Nora nem tudja eldönteni, hogy a fiú karjaiba kellene-e omlania vagy inkább menekülni és elrejtőzni előle. És mikor megpróbál válaszokat találni, egy olyan igazságot fedez fel, ami sokkal nyugtalanítóbb, mint amit Folt közelsége okoz. Végül egy ősi csata közepén találja magát, halhatatlanok és bukottak között és mikor arra kerül a sor, hogy ki mellé álljon, a rossz választás Nora életébe kerül.


LETÖLTÉS
 
  • Crescendo


Leírás:

Nora tudhatta volna, hogy az élete messze nem tökéletes. Bár a barátja, Folt egyben a szó szoros értelmében vett őrangyala is (aki a rangja ellenére minden, csak nem angyali), a dolgai mégsem állnak jól. Először is ott a nyári iskola, és mint egy rémálomban, régi ellensége, Marcie Millar lesz a laborpartnere. Aztán meg Folt is mintha minden ok nélkül egyre távolabb kerülne tőle. Mindennek a tetejébe Norát lidércálmaiban és különös látomásaiban újra és újra kísérti apja meggyilkolása.

Ahogy Nora elveti józan esze tanácsait, és egyre mélyebbre ás apja halálának rejtélyében, felmerül benne a kérdés, hogy Nephil vérvonalának is köze van-e a dologhoz – azonban ez csak még sötétebb árnyékot vet a kapcsolatára (vagy inkább annak hiányára) Folttal. Vajon Folt többet tud, mint amit elárul? Miért tűnik mindig úgy, hogy meg szeretné akadályozni Norát a válaszok kiderítésében? És ha Folt valóban az őrangyala, miért van Nora élete mindig veszélyben? 

LETÖLTÉS





  • Silemce - Vihar előtt

Leírás:

Ha már csak a csend marad, hallatszik végre az igazság hangja is? Nora Grey nem emlékszik élete elmúlt öt hónapjára. Azután, hogy egy temetőben ébred, és megtudja: hetekig keresték, megpróbálja életét visszazökkenteni a régi kerékvágásba. Iskolába jár, legjobb barátnőjével, Vee-vel lóg, igyekszik elkerülni édesanyja ijesztő új pasiját. Csakhogy néha megszólal a fejében egy hang, egy idegen gondolat, amelyet nem képes megérteni. Látomásaiban angyalszárnyak jelennek meg és földöntúli lények, akiknek semmi dolguk Nora életében. És ott van az a lerázhatatlan érzés is, hogy egy része mintha hiányozna. Aztán Nora és egy szexi idegen útja keresztezi egymást, és a lányban feltámad a megmagyarázhatatlan vonzalom. Úgy tűnik, minden kérdésére nála van a válasz és nála van Nora szíve is. Minden egyes perc, amit együtt töltenek, egyre hevesebb és Nora végül rádöbben, közel áll hozzá, hogy szerelembe essen. Ismét.

  
LETÖLTÉS





  •  Finale - Végjáték


Leírás:

Nora és Folt azt hitte, immár maguk mögött hagyták a bajokat. Hank nincs többé, a csúf vendettának véget vethetnek. Ám Hank – akaratlanul – után Nora válik a nefilek vezetőjévé, és be kell fejeznie, amit előde elkezdett.
Vagyis el kell pusztítania a bukott angyalokat. El kell pusztítania Foltot.
Nora ezt sosem tenné meg – így hát tervet készítenek Folttal. Elhitetik a világgal, hogy szakítottak, és belülről alakítják át a rendszert. Nora meggyőzi a nefileket, hogy hibát követnek el, ha a bukott angyalok ellen szállnak hadba, Folt pedig megtud mindent a másik oldalról, amit csak képes. Megállítják a háborút, mielőtt egyáltalán elkezdődne.
Azonban még a legalaposabban kidolgozott tervek is sokszor félresiklanak.
Norát mindenestől igénybe veszi új szerepe, és az addig sosem tapasztalt hatalom vonzásába esik. 


LETÖLTÉS

2014. augusztus 6., szerda

Stephanie Perkins

  • Anna és a francia csók


 
Anna nagy várakozással tekint végzős évének kezdete elé atlantai középiskolájában, ahol van egy remek munkája, egy hűséges legjobb barátnője, és egy alakulófélben levő, ígéretesnek tűnő kapcsolata. Így aztán eléggé elkeseredik amiatt, hogy Párizsba kell költöznie egy bentlakásos iskolába – egészen addig, amíg ott nem találkozik Étienne St. Clairrel, aki okos, sármos, gyönyörű, szóval tökéletes… lenne, ha nem volna foglalt. De a Fények Városában a vágyak valahogy mindig utat törnek maguknak. Vajon a szerelmes majdnem-ek éve a hőn óhajtott francia csókkal ér véget? Stephanie Perkins a romantikus feszültséget mindvégig sistergőn, a vonzalmat pedig magas hőfokon tartja debütáló regényében, amely garantáltan megbizserget minket a fejünk búbjától a lábujjainkig és megolvasztja a szívünket.
***

Először nem is akartam elolvasni ezt a könyvet, Valahogy nem fogott meg.
Viszont olyan sokan ajánlották, hogy végül beadtam a derekam. :) És azt kell mondanom, hogy tényleg nagyon jó könyv. Aranyos, de ez mellet van egy kis mélysége is a történetnek. A szereplők karakterei pedig nagyon jók. Nem éreztem egyikük viselkedését sem erőltetettnek, vagy oda nem illőnek.
Szinte mindegyik szereplőt megszerettem. Mindegyikben volt valami ami egyedi, ami megnevetetett.
Ez egyike azoknak a könyveknek amiken sokat tudtam nevetni. 

Persze ennek is mint oly sok könyvnek, történetnek voltak gyengéi. Szerintem ilyen volt ebben St. Clair-nak a viszonya az édesapjával. Az elképzelés szerintem jó volt, viszont a kivitelezéssel voltak gondok. Ugyanis egészen a könyv végéig, amíg Anna nem találkozik St. Clair apjával, addig teljesen homályos minden az apjával kapcsolatban, illetve St.Clair -val kapcsolatban is. Persze ezek olvasás közben elsikkadnak, viszont az a fura érzés, hogy nem lehet pontosan érteni milyen kapcsolat is van St. Clair  és az apja között végig kíséri szinte a teljes könyvet. Speciel engem ez a része a könyvnek nagyon zavart.

A másik problémám az volt vele, hogy a könyv végére az derül ki számomra, hogy Anna egy csomó felesleges civódás, konfliktus okozója, és súlyosbítója. Jó értem én hogy miért kerekedik ki ez az addig történtekből, de szerintem ezt nem kellet volna többször hangsúlyoznia az írónőnek a könyv végén. 

Az pedig, hogy Etienne a végén bevallja az érzéseit, Annának és felsorolja hogy már ekkor  megtetszett neki és már akkor szerelmes volt belé. Az aranyos, és tetszik. Viszont ezt olvasva, fogtam a fejemet, hogy akkor mi a fenének viselkedett a csajjal olyan hidegen azok után, hogy közelebb kerültek egymáshoz. -.-
Na persze ennek is van logikus magyarázata a könyvben, de eléggé lehangolónak találtam így a történet végén.
Annak ellenére, hogy ennyi kifogásom van a könyvel szemben, nekem nagyon tetszett.Még ha sokat is  bosszankodtam rajta.  Igaz kissé sablonos az alapszituáció, de a stílus az 5*-ös. 
Két " komolyab" könyv között tökéletes levezető. Ezzel  a könyvel csak le kell ülni, és egészen addig fel nem állni amíg el nem olvasod, mert addig nem ereszt el. Én már csak tudom. ( valamikor hajnalba fejeztem be, mert nem  tudtam otthagyni :) )

Borító:5/3.5
Stílus:5/5
Történet:5/4

LETÖLTÉS





  • Lola és a szomszéd srác





Leírás:

Lola Nolan, a szárnypróbálgató divattervező nem híve a divatkövetésnek. Ő jelmezeket alkot. Minél ütősebb a szerelése – minél sziporkázóbb, furább és vadabb –, annál jobb. De bármennyire hajmeresztő is a stílusa, Lola imádja a szüleit, tűzbe menne a barátnőjéért, és merész terveket szövöget a jövőről. Szóval minden tök tuti (a dögös rocker fiúját is beleértve), amíg vissza nem költöznek a környékre a rémes/utálatos Bell ikrek: Calliope és Cricket. Miután Cricket – a tehetséges feltaláló -,ikernővére árnyékából kilépve, ismét része lesz Lola életének, a lány rákényszerül, hogy végre tudomásul vegye az érzéseket, amiket időtlen idők óta táplál a szomszéd srác iránt.

***

Nekem ez a könyv jobban tetszett mint az Anna és a francia csók. :) Az oka, hogy itt nem volt akkora drámázás. Lola (Dolores) nem húzta egészen a könyv végéig a szakítást a pasijával. Ami üdítő volt az előző könyvhöz képest. 
Félreértés ne essék, nem azt állítom hogy rosszabb könyv lenne az Anna és a francia csók. :)  (Nagyon megszerettem azt a könyvet is.) 

Ami szerintem tök jó volt ebben a könyvben az az, hogy a csajnak volt egyfajta egyénisége. Persze kissé meghökkentő gondolat, hogy nap mint nap maskarákba bújik, de valahol nagyon is pozitív. :) Jó volt, hogy végre egy határozott csajról olvasok. 
Egyebek között volt persze gond is vele, mint például a hazudozás. De szerintem egyáltalán nem volt idegesítő, engem nem zavartak ezek a dolgok.
Összesítve szerintem egy tök jó szereplő.

Hát Cricketről már kissé másképp nyilatkoznék. Nekem kicsit érzelmes volt a gyerek. De csak a könyv elején. :)  Nagyon piszkálta a csőrömet amikor szinte az elején "letámadja" a csajt, persze csak képletesen. Aztán jönnek a találkák, hát ott már nem irritált nagyon, hogy kicsit "szerencsétlen" a gyerek.
A végére pedig őt is nagyon megszerettem. Az meg különösen tetszett, hogy ő csinálta meg Lola haját a bálra. :)  Kicsit talán "buzis", de akkor is aranyos volt. 

Ami kifejezetten jó volt benne, hogy kaptak egy kis szerepet a könyvben Anna és St. Chlar. 
Így megtudhattam, hogy sikeresen meg tudják oldani a napi utazást egymás között. Megtudom, hogy a szülők nem ellenzik a kapcsolatukat. Sőt St. Chlar anyja kitűnően van a kemoterápia után. :)  Szóval ez extra pont a könyvnél.

Arról pedig, hogy Lola szülei homoszexuálisak csak annyit mondanék, hogy nem rossz ötlet. Bár az elején kissé meghökkentem, hogy babusgató meg balettozó férfiakról fogok olvasni. De hála istennek tévedtem. Nagyon jól meg volt csinálva a két "apuka" szerepe. :)

Azt kel mondanom, hogy nagyon aranyos és szórakoztató könyv. Ezt sem lehet letenni, mint az előzőt. :)  És mivel nem nagy terjedelmű akinek nagyon tetszik már egy délután alatt lazán elolvassa. 
Sok a hasonlóság a ez és az Anna és a francia csók között. Például hogy az egyik félnek már van barátja/barátnője és ez gondot okoz a kettőjük kapcsolatát illetően. Aztán persze egy hűséges barátnő. Egészen a könyv végéig nem történik nagyobb előrelépés a főszereplők között.... hasonlók. De ezek szerintem egyáltalán nem teszik sablonossá. :)    

Aki elolvasta már az Anna és a francia csókot az feltétlenül olvassa el ezt is, mert nagyon jó!!! :D
Jó olvasást!!!


Borító: 5/5
Stílus:5/5
Történet:5/3.5


LETÖLTÉS

2014. augusztus 1., péntek

Katy Evans

  • Real - Valós



Leírás:
Remington Tate rossz fiú hírében áll: a ringben is, ringen kívül is. Gránitkemény teste és nyers, állati ereje őrületbe hajszolja női szurkolóit. Neki azonban attól a pillanattól, hogy a szemébe nézett, nem kell más nő, csakis Brooke Dumas.
Brooke számára álomállásnak tűnik a jól fizető új, sportterápiás munka: karban tartani Remington testének tökéletes gépezetét. De mialatt vele és csapatával sorra látogatja a földalatti harc veszedelmes arénáit, Brooke testében is fellobbannak a legősibb vágyak. Ha volt is olyan pillanat, hogy Brooke és Remy csak flörtöltek egymással, hamarosan mindkettejükben kibontakozik az testi megszállottság, és kapcsolatuk ennél is többel kecsegtet.
Vajon képesek lesznek-e kitartani, amikor fény derül Remy legmélyebb titkára, és Brooke-nak családja segítségére kell sietnie – vagy hirtelen minden, amit olyan valósnak véltek, szertefoszlik, mint a káprázat?




Énnek a könyvnek úgy álltam neki, hogy azt gondoltam egy gyönyörű sorscsapás imitálás. Nem vártam tőle semmi különöset, levezetőnek szántam. :)
Ehhez képest kaptam egy kezdetben szinte semmilyenek , vagy ha így jobban tetszik kissé beteges megszállott könyvnek indult. Aztán előkerült egy betegség.... Amivel kapcsolatban nem tudtam hogy most mire is gondoljak. Furcsa volt az tény. És sok mindent is megmagyarázott a könyvel kapcsolatban. :)
Igazából gondban vagyok hogy hogyan is értékeljem ezt a könyvet. Egyfajta kettősség  van bennem. Nem tudom rá azt mondani hogy semmilyen, meg hogy soha többé ne is lássam, de azt sem tudom mondani, hogy az életemben eddig olvasott könyvek közül ez volt a kedvencem. Mert nem igaz. 
Szóval csak annyit mondok, ha van olyan aki szereti a kissé nehéz eseteket, akkor nyugodtan olvassa el.

Van egy-két dolog ami tetszett benne. Ilyen például a számlista, ami a könyv elején van. Ugyan nem az én ízlésvilágom  egyik szám sem, viszont akkor hallgatni őket amikor a szereplők is a könyvben, hát az aztán feldobja a számot és a könyvet is egyaránt. Szerintem legalább is. :) Komolyan, ha valaki nekiáll az hallgassa a számokat amikor olvassa. :D


Nora Roberts

  • Holdfogyatkozás






Leírás:
Antonia Bodeen, a huszonhat esztendős vonzó, fiatal nő nyolc év távollét után hazatér, és különleges lakberendezési szakboltot nyit dél-karolinai szülővárosában, Progressben. Eltökélt szándéka: szembenéz kísértetekkel teli múltjával, hogy megtalálja végre oly rég áhított lelki
békéjét, és megmutassa mindenkinek, többre vitte, mint amit elvárhattak brutális apja és rettegő, mindenbe beletörődő anyja sérült lelkű porontyától. Tory egész gyermekkorát félelemben és szörnyű verések közepette töltötte, egyetlen vigasza kis barátnője volt, Hope Lavelle, ő azonban nyolcéves korában egy mai napig felderítetlen, szörnyű bűntény áldozata lett. Tory azóta sem tudott napirendre térni vesztesége felett. Hazatértével azonban nem csak látomásoktól gyötört lelkében támad fel a múlt: a gyilkos ma is szabadon garázdálkodik. És nem csupán régi, jól ismert érzelmek és indulatok kavarognak Tory körül: új kapcsolatok törnek be az életébe. Erre azonban nincs felkészülve. Bár minden sejtje azt súgja, hogy viszonozza elvesztett barátnője rendkívül megnyerő bátyjának szerelmét, meggyőződése, hogy az ő esetében egy ilyen viszony kudarcra van ítélve. Cade Lavelle azonban nem hagyja magát. Vajon közös veszteségük elválasztja-e vagy inkább egyesíti őket? S vajon sikerül-e leleplezni Hope és sok más lány gyilkosát, azt a gyilkost, aki ezúttal épp Antonia Bodeenre feni a fogát?

***

Én a film alapján, kezdtem el olvasni a könyvet. Nagyon tetszett így gondoltam miért ne olvassam el a könyvet. :)
Be kell vallanom az elején nagyon féltem attól, hogy talán a könyv elolvasásával romlik a film értéke a szememben. Mert hát egy könyv mégis csak jobb mint a film. Viszont azt kell mondanom, hogy nem romlott a film értéke. Nagyon jól megcsinálták. :)
Bár a könyvben volt több plusz szereplő is, akiket mellesleg nagyon megszerettem.Szerintem pont eltalálták a könyv mondanivalóját a készítők. Na ennyit a filmről.

Maga történet nagyon jó. De nem ezért szerettem meg ezt a könyvet, hanem a stílusa miatt. Olvastam már Nora Robertses könyveket. De azt tudom mondani, hogy bár a történetek jók voltak nekem valami hiányzott belőlük.(Előre bocs azoktól akik nem így vannak vele.) Erre ölembe pottyan ez a könyv tőle, és azt mondtam -> miért ne? És voala......  az egyik kedvencemmé válik a könyve. Nos erre nem tudok mit mondani. Talán csak annyit, hogy ne mindig író alapján válasszunk könyvet, mert akkor talán lemaradunk egy igazán jó könyvről. Mint például ez. :D

Ami megdöbbentett a könyvben (persze jó értelemben) az a gyilkos kiléte. Egészen a történet végéig másra gyanakodtam. Sose képzeltem volna hogy a polgármester lesz a gyilkos. Most visszagondolva voltak apró jele annak hogy ő lesz az, de miközben az ember benne van az eseményekben elsikkadnak ezek a kis apróságok.

Tory -t egy kissé másképp képzeletem volna el a tartalom alapján. Szétszórtabbnak, ridegebbnek, persze csak az emberekkel szemben. De nem, egyáltalán nem ezzel a személyiséggel találkoztam, aminek így utólag nagyon örülök. :)

Annak ellenére hogy nagyon megszerettem a Cade-t  és Tory-t a két kedvenc szereplőm nem ők lettek. Hanem Faith és Wade. Bár az elején Faith nekem nagyon ellenszenves volt, de a könyv közepe felé már nagyon megszerettem. :)




Film: 
(ha valaki megszeretné megnézni :) )


Rendező:
Stephen Tolkin

Színészek:
Claire Forlani (Tori)
Oliver Hudson (Cade Lavelle)
Josie Davis (Faith Lavelle)
Jacqueline Bisset (Margaret Lavelle)
Jonathan Scarfe (Dwight Collier)
Chad Willett (Wade Mooney)
Shaun Johnston (Han)

MEGNÉZEM :)







  • A tanu




Leírás:

Elizabeth, egy rideg, uralkodó típusú anya leánya fellázad, és egy éjszaka kirúg a hámból: hamis igazolvánnyal bejut egy éjszakai klubba, koktélt iszik, és hagyja, hogy egy vadidegen férfi orosz akcentusa elcsábítsa egy Lake Shore Drive-on lévő házba. Ezek az események örökre megváltoztatják az életét.

Tizenkét évvel később az Abigail Lowery néven ismert nő egy kisváros, Ozarks külterületén él. Szabadúszó számítógépes programozóként bonyolult biztonsági rendszereket tervez… saját biztonsági rendszerét pedig egy vad kutyával és kézifegyverek egész arzenáljával egészíti ki. Visszavonultan él, keveset beszél. De Abigail visszahúzódása csak még inkább felcsigázza Brooks Gleason rendőrfőnök érdeklődését. A lány logikus gondolkodása, titokzatos természete és minden romantikát nélkülöző nézetei lenyűgözik, ugyanakkor zavarják is. Gyanítja, hogy Abigailnek védelemre van szüksége, s hogy a gondosan kiépített védelmi rendszer olyan titkot takar, amelyet fel kell fedni.


***

Nora Robertsnek nem sok könyvét olvastam még, de eddig ez volt a legjobb. Tervezem, hogy ez után a könyv után még jó sokat fogok tőle olvasni. :)
Ennek a könyvnek a felépítése a gyengém. Egy kis nyomozás az ebből adódó feszültség és veszély, némi humorral nyakon öntve. Körülbelül ez a könyv és az általam szeretett összeállítása a könyvnek.
Itt ugye Elizabeth a tanu ahogy a könyv címe is utal rá, illetve az áldozat is. És hát elég jól megbírkózik az akadályokkal. Talán már túl szupernek is hat a női főszereplő képességei nézzük. (most komolyan hacker, meg 210-es IQ szint? ) De ezek mellet kissé gyámoltalan is. Ami nagyon tetszik, ellensúlyozza az átlagon felüli jellemzőket. :) Sikerült nagyon megszeretgetnie velem az írónőnek. :)

Brooks, hát ő a Nora Robertstől megszokott szereplő, egy megbízható, jóképű, már már angyali türelemmel megáldott herceg a fehér lovon stílusú férfi. És akárhányszor botlok bele egy-egy könyvben ebbe a figurába, mindig valami mást tud mutatni. Bár az alapjellemzők, azok megmaradnak, mint itt is. De ez korántsem von le a könyv, illetve a történet értékéből. :)

Itt szeretném kiemelni a történetet. (Ezt nem sok könyvnél teszem meg, de szerintem itt szükséges. :))
Egyszerűen nagyon jól meg van tervezve és kitalálva. Mind a fő szál vagyis az Elizabeth által hozott bonyodalmak, és a kis városkában Ozarksban történő események. A Ozarksban lévő események inkább enyhítik a fő szál komolyságát, és megnevettetik az embert. Egy kész beszámolót kapunk az ottani emberek életéről. És a kivitelezés imádni való. :P

Ami a legjobban tetszett az egészben az Elizabeth személyisége. Ami a könyv végére felengedett szinte észrevétlenül. Egészen addig míg be nem fejeztem, észre sem vettem, hogy mennyire megváltozott a könyv eleje óta. Ijesztő, komolyan mondom. - Ez ritkán, talán jó hogy ha kétszer történt meg velem egy könyv olvasása közben. Úgy hogy nagyon jó. :)

A stílusról csak annyit, hogy IMÁDOM!!!! :D

Aki szereti a nyomozást és a romantikát, annak ez maga a "biblia". :D

Borító:4/5
Stílus:5/5
Történet:5/5