A burok

Stephenie Meyer: A burok

Leírás:

A Földet elfoglalta a világűrből érkező idegen faj, amelynek tagjai irányításuk alá vonják az emberek elméjét, miközben testüket érintetlenül hagyják. Az emberiség túlnyomó része feladta, az ő testük már csak egy burok. A betolakodók magukkal hozták a rák ellenszerét, megszüntették a háborúkat, a Földet paradicsommá változtatták. Saját maguk számára.

Amikor egy nagyhírű, különc, világról világra vándorló lélek érkezik a bolygóra, az utolsó lázadók egyikének testét kapja ittlétéhez. A Vándor, aki Melanie Stryder testébe költözik, ismeri a nehézségeket és kihívásokat, amelyekkel szembe kell néznie egy emberi burokban élve. Tud a mindent elsöprő érzelmekről és a mindennél erősebb emlékekről. Egyvalamire azonban nem készült fel. Arra, hogy új testének előző lakója nemhogy nem költözött ki a burokból, de egyenesen visszaköveteli a tulajdonát. Melanie nem hajlandó feladni, nem hajlandó eltűnni.

Ő egy kőkemény lány, aki a végsőkig küzdeni fog a testébe betolakodó idegen létforma ellen.

Melanie megtölti a Vándor elméjét az emlékeivel és képekkel a szerelméről, aki egy távoli helyen bujkál, és még mindig nem adta fel a harcot az idegenek ellen. Mivel a Vándor képtelen ellenállni a rátörő érzelmeknek, vágyakozni kezd a férfi után, akivel még soha nem találkozott. Aztán egy váratlan fordulatnak köszönhetően Melanie és a Vándor szövetségesekké válnak, és a két lélek ugyanabban a burokban vág neki az arizonai sivatagnak, hogy megtalálják a férfit, akibe mindketten szerelmesek…

Na ez az a könyv amiből szinte lehetetlen szar filmet csinálni, de (és itt a bukta) a rendezőnek aki készítette a filmet , sikerült elcsesznie, még hozzá nagyon.
Egy bazi jó könyvből csináltak egy két órán át tartó bemutatót, úgy hogy aki nem olvasta a könyvet annak halványlila fogalma se legyen arról, hogy most miről is van szó. Legalábbis szerény véleményem szerint.

    Ugyanis ez a könyv megint csak egyike azoknak, amelyek eredetiek, nincsenek sablonos jelzők mint például a vámpíros vagy vérfarkasos könyvekben. Az ember nem alszik el rajta, azért mert megint egy sótlan unalmas romantikus vagy bármilyen stílusú könyvecskét olvas.

    A lelkek akik ellepik a földet annak ellenére hogy erőszakosak vagy durvák lennének , békés lények – persze vannak kivételek is . Ezt nem tagadom.

A könyvben sok a leírás, ami sokak számára talán unalmas, nem tagadom én is éreztem unalmasnak itt –ott egy- egy részt.  Viszont érdemes átküzdenie magát az embernek ezeken az akadályokon, mert maga a könyv igazán jó. Nem olyan nyálas vagy sablonos, mint az alkonyat (bocs attól aki szereti , ez egyéni vélemény), nem találtam benne semmi túl drámait, pont elég volt bele annyi konfliktus  amennyit az írónő beletett.

   Ami még tetszett benne- az a kis világ amit Jeb létrehozott a barlangrendszerben. Az ötletek hogy hogyan is lehet túlélni egy inváziót. Hát azon nagyon sokat tátottam a számat. :)

    Vanda/ Vándor egy nagyon furcsa személyiség volt számomra, sokáig nem tudtam eldönteni hogy a rossz csapatba tegyem vagy a jóba. Sokban befolyásoltak ebben a barlangrendszer lakói.
Melanie pedig az elején nagyon sajnáltam, de nem akartam rosszat Vandának sem, Viszont az események közben rájöttem , hogy bár kegyetlenség volt elvenni a szabadságát Melanienak, nem egy védtelen szende lányról beszélünk. :) 
Furcsa volt , hogy egy testbe két lélek él és azok „harcolnak ” egymással. Volt hogy nem tudtam hova tenni egy –egy megnyilvánulásukat.
A legelgondolkodtatóbb az volt számomra, hogy  egymás érzéseit érezték. Hihetetlen volt, hogy azonos érzelmeik voltak egy-egy emberrel szemben. (pl.: Jered vagy Ian) De persze a végén minden tisztázódott. És örültem, hogy ez nem egy szappanopera keretei között zajlott. :D

    A lezárás szerintem nagyon jó volt, mert az írónő nem oldatta meg az emberiség súlyos problémáját a szereplőkkel , hanem előkészítette  a harcot, és nyitva hagyta a "küldetést".
Mondhatnám úgy is hogy reményt adott egy jobb kilátásra.

LETÖLTÉS