Jennifer Crusie: Isten hozott kísértésben!
Viszont ahogy beleolvastam, hát enyhén szólva megdöbbentem.... Olyat hogy egy városkának kísértés legyen a neve..., hát ezen csak nevetni lehet.
De amellett hogy nevettem a címen egész találó volt a könyv történéseit nézve, bár hogy mi az eredeti címe ennek a könyvnek... annak igaz nem néztem utána.
Ez a könyv ugyanolyan aranyos, vidám és vicces akár csak a Fogadj rám.
Van benne elegendő fordulat, könnyed , de mégis van mélysége.
Leírás:
Sophie Dempsey mindössze a húgának szeretne segíteni: leforgatni egy filmet egy lecsúszott színésznőcskéről, majd lelépni a Kísértés városkájából, mielőtt még bajba jutnak. Sophie több generációnyi szélhámos leszármazottja, mégis igyekszik az egyenes utat járni, ám ez, mint Önök is megtudhatják, igen nehéz. Phineas Tucker, a polgármester, mindössze a Kísértés városát szeretné igazgatni a lehető legkevesebb felhajtással, majd megnyerni a közelgő polgármesteri választást, és fennmaradó idejét igazi szenvedélyének, a biliárdnak szentelni. Sophie egyetlen pillantást vet csak Phinre, és tudja, hogy ő az a fajta pasas, akitől anyja óva intette; és persze Phin is rögvest felismeri a lányban "az ördög cukorkáját", amitől apja igyekezett őt távol tartani. Kisvártatva búcsút inthetnek az unalomnak. Pornóvá fajuló forgatás, pletykák hada, zsarolási kísérlet, politikai csatározások, gyilkosság, egy hulla autóval történő meggyalázása, kissé perverz, de határozottan világrengető szex, majd még több szex: elszabadul a pokol...
***
A könyv címértől először nagyon sok minden jutott eszembe. Gondoltam én boszorkányüldözésre, magára az ördögre, bibliai szereplőkre, minden olyan lehetőségre ami a fantasy könyvekben található ilyen cím alatt.
Viszont ahogy beleolvastam, hát enyhén szólva megdöbbentem.... Olyat hogy egy városkának kísértés legyen a neve..., hát ezen csak nevetni lehet.De amellett hogy nevettem a címen egész találó volt a könyv történéseit nézve, bár hogy mi az eredeti címe ennek a könyvnek... annak igaz nem néztem utána.
Erre a történetre egyszerre rá lehet húzni a vicces, fura, aranyos, különc jelzőket.
Sokszor nem is tudtam hova tenni bizonyos szereplőket, viszont szórakoztató volt. Bár fura az igaz, méghozzá nagyon is, de csak azt tudom erre mondani, hogy igazán szerethető könyv.
Sokszor nem is tudtam hova tenni bizonyos szereplőket, viszont szórakoztató volt. Bár fura az igaz, méghozzá nagyon is, de csak azt tudom erre mondani, hogy igazán szerethető könyv.
A két főszereplőt Phineas és Sophie szerettem, viszont a Clea , aki mellesleg a "fő gonosz", hát nem tudtam hova tenni. Talán a könyv elején még kedveltem, de ahogy haladtak az események egyre ellenszenvesebbé vált számomra. Főleg akkor amikor a Szerelmes szélhámosokban kiderült számomra az igazság Clea-ról. - Na hát akkor teljesen kitértem a hitemből.
Ez a könyv ugyanolyan aranyos, vidám és vicces akár csak a Fogadj rám.
Van benne elegendő fordulat, könnyed , de mégis van mélysége.
Aki szereti a vígjátékokat, az olvassa el. :P
Garantáltan megnevettet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése