- Jennifer Crusie: Fogadj rám!
Leírás:
A 33 éves Minerva Dobbst két hónap után kíméletlenül lapátra teszi a barátja, mert a lány nem hajlandó lefeküdni vele. Min dúl-fúl, leginkább azért, mert így húga három hét múlva tartandó esküvőjére kísérő nélkül marad. Így aztán kapóra jön, amikor véletlenül fültanúja lesz, amint ex-pasija fogadást köt egy üzlettársával, hogy az nem tudja Mint ágyba vinni egy hónap alatt. Az illető Calvin Morrisey, aki a nőfaló macsók közül is kitűnik, és mindig nyerésre játszik, ha a női szívek meghódítása a tét. Min hagyja magát felszedni. Hátsó szándék vezérli: ha egy hónapon át az orránál fogva tudja vezetni Calvint, a férfi elveszíti a fogadást, neki viszont lesz kivel mennie húga küszöbön álló lagzijára. Ám az első randi végére lemond a tervről. Amikor elköszönnek egymástól, mindketten remélik, a búcsú örökre szól. Csakhogy a sors más terveket szövöget számukra: Min és Cal képtelenek távol tartani magukat egymástól. Közben előkerül Min féltékeny ex-pasija, Cal elszánt ex-nője, és megjelennek a segítőkész barátok, akik persze mindenbe beleütik az orrukat. Számolatlanul fogy az édes, csokimázas fánk, számtalan szebbnél-szebb nyitott orrú cipő tűnik fel, megismerhetjük a káoszelméletet, és kiderül, hogy a legnagyobb hazárdjáték nem más, mint a szerelem.
Szerintem egy nagyon aranyos könyv. Az tetszett a legjobban benne, hogy nem tökéletes, vékony szinte már-már tökéletes kinézetű a női főszereplő, és nincsen egészségtelen önértékelési problémája. Illetve nem egy szürke kisegér, akibe beleszeret egy nagymenő milliárdos. Hanem egy kissé duci, tök normális nőről van szó, aki imádja a fura cipőket. Tisztában van önmagával.
Ja és a pasi sem egy szexéhes, nagy szállodatulajdonos vagy hasonló.
Mondjuk mindkettőjük családja kissé természetellenes, de azt ellehet viselni. Sokkalta jobb ez így, mintha egy újabb sablonról lenne szó. :)
Ezen kívül még az is tetszett benne, ahogy a fogadással "játszottak" a szereplők. Mert hát mindenki tudott a fogadásról, de valahogy mindig megúszta az egyik fél, hogy szóba kerüljön, és engem ne irritáljon.
Egyedül ami nagyon nem tetszett benne az David pál fordulata, azzal kapcsolatban, hogy kell neki Minerva. Illetve Cynthie törekvései, hogy visszaszerezze Caltt. Kissi elcseszett próbálkozások voltak, bár Cynthie mesterkedése megingatta a bizalmat Mini (Minerva) és Cal között az tény. A legutolsó próbálkozása viszont szerencsétlen volt.
Daviddel nem lett volna különösebb bajom, ha csak addig próbálkozik míg Cynthie. De nem......... neki még meg kellet próbálni az utolsó pillanatban is, amitől legszívesebben a vérét kívántam volna.
Összességében imádni való könyv volt, nem tudok rá mást mondani. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése